Migráció

Kína és a kínaiak a magyar sajtóban, 1945–2000

Vidra Zsuzsanna

A „kínai-kép” a magyar sajtóban a kínai–magyar hivatalos kapcsolatok függvénye, legalábbis a rendszerváltásig egészen biztosan. 1989-ben a határok megnyitása eredményeként a kínai kereskedők által megjelenik a globalizáció egyik ágense testközelben. Kik is valójában ezek az „idegen” kínaiak a mai Magyarországon? Van-e valami kapcsolatuk azokhoz a kínaiakhoz és ahhoz a Kína-képhez, amit a korábbi évtizedekben a hivatalos kínai–magyar kapcsolatok határoztak meg, és amelyek a magyar és kínai külpolitika produktumai voltak? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg a rendszerváltás előtti és utáni sajtóban megjelent cikkek kvalitatív elemzésének segítségével.


tanulmány letöltése pdf formátumban

http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_03/cikk.php?id=949


Kapcsolódó anyagok

Ágoston László: Kínai lecke
Polonyi Péter: A magyarországi kínai kolónia problémáiról
Irimiás Anna: A Budapesten élő Kínai közösség

Országismertetők

Magyarország

<<< Vissza a tanulmányokhoz
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Wilhelm Zoltán
India regionális földrajza
512 oldal
Ára: 5990 Ft

Teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy a világ társadalmi szempontból legváltozatosabb – és így az egyik legérdekesebb – állama India. Lakosságának etnikai, nyelvi, vallási, illetve kaszttagolódása olyan heterogenitást eredményez, melyre más országban aligha találunk példát. Mindez együtt jár a hatalmas állam természetföldrajzi adottságaiban meglévő különbsé...

Garth Myers
Afrikai városok
264 oldal
Ára: 2690 Ft

Garth Myers könyve világunk egyik legérdekesebb területére kalauzol el bennünket: a városodás, a városiasodás, az urbánus környezet változásait és az ezek eredményezte problémaegyüttest mutatja be afrikai példákon keresztül. A szerző foglalkozik a fejlődés összetett kérdésével, antropológiával és politikai gazdaságtannal egyaránt, miközben olyan településeket...

Szilágyi István
Geopolitika
254 oldal
Ára: 2000 Ft

Az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok,az újságírók és a hírmagyarázók,a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata.
A százé...