Egyetemes történelem

A bolsevik társadalomfilozófia genezise

Bátori Zsolt

Minden eszmerendszer politikai cselekvésének alapvető alkotóeleme és mozgatója egyfajta specifikus paradigma, amivel nem csak azt szabja meg, hogy miként látja és értelmezi a „társadalmi valóságot”, hanem pragmatikusan azt is, hogyan kezelheti azt. Különösen érvényes ez olyan eszme és politikai irányzat esetében, mint a marxizmus, mely nyíltan kinyilvánított, mindenekfelett álló szándéka és végcélja a polgári társadalom végérvényes átalakítása volt.
Ennek megfelelően az „alapítóatya”, Marx a politikai bölcselet rendeltetését nem a társadalmi valóság mibenlétéről való utólagos elméletalkotásban, hanem e valóságnak az „elmélet” általi megváltoztatásában látta.


tanulmány letöltése pdf formátumban

ORMOS,HARSÁNYI (ed.) (2005).: Kutatási Füzetek XIII., Ünnepi szám Ormos Mária 75. születésnapjára. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.


Országismertetők

Oroszország

<<< Vissza a tanulmányokhoz
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Kazimierz Nowak
Kerékpárral és gyalog a fekete földrészen át
422 oldal
Ára: 3800 Ft

Meseszerű tájakon, festői vízesések mellett, füstölgő vulkánok tövében, a végtelen területet birodalmuknak tudó vadállatok megszámlálhatatlan csapatai közt, sivatagi homokon át, az úttalan szavannákon, a trópusi esőerdő benőtt ösvényein keresztül vezető nyomon halad előre fáradhatatlanul egy magányos utazó. Időnként megáll, felállítja gépét, és fénykép...

Baranyai Nóra
Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában
184 oldal
Ára: 2590 Ft

 A nyugat-európai területi autonómiák kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről számos elemzés készül, jóval szűkebb azonban a kelet-közép-európai térség törekvéseit vizsgáló munkák köre. Jelen kötet négy, a kárpátaljai ruszin, a morvaországi, a székelyföldi, valamint a sziléziai autonómiamozgalom elemzésén keresztül összegzi a kelet-közép...

Gantner Péter
Magyar diplomaták küzdelme a párizsi békekonferencián
156 oldal
Ára: 2500 Ft

 A második világháborúban Magyarország – az első világháborúhoz hasonlóan – újból a rossz, a vesztes oldalon állt. A büntetés nem is maradt el. A győztesek – bár sokan úgy gondolták, hogy egy igazságos világrendet hoznak létre – nagy csalódást okoztak. Saját érdekeik alapján bosszút álltak. Az igazságos világrend helyett a veszteseket megbüntett...