Politológia

Iraki terrorista csoportok

Publikon Szerkesztőség
A világ legaktívabb terrorszervezetei

Szervezet neve: Egység és Dzsihád (Qa'idat Al-Jihad Fi Bilad Al-Rafidain - Dzsihád a két folyó földjén; Jama’at al-Tawhid Wa’al-Jihad)

Története: A szervezet a szövetséges erők iraki intervenciójával párhuzamosan vált jelentőssé. Az Irakban mindennapossá vált merényletek döntő többségét ez a terrorcsoport követi el, mely tulajdonképpen az al-Kaida iraki „tagszervezeteként” fogható fel. A mozgalom vezetőjét, a hírhedt Abu Muszab al-Zarkavit ugyan sikerült likvidálniuk a koalíciós erőknek, azonban a csoport aktivitása így sem csökkent jelentősen. Mindez az al-Kaidával fenntartott szoros együttműködésnek tudható be, hiszen az Oszama bin Laden irányította globális terrorhálózat töménytelen mennyiségű fegyverrel, pénzzel és egyéb szükséges eszközzel, információval tudja ellátni az Amerikával közvetlen harcot folytató iraki szövetségest. Az Egység és Dzsihád által elkövetett merényletek azonban nem kizárólag a koalíciós erők és iraki szövetségeseik ellen irányulnak. A terrorszervezet – szunnita gyökerei miatt – nyílt ellenségének tartja a többségi helyzetűket kihasználni igyekvő, főleg Dél-Irakban élő síita vallásúakat, valamint az északon élő kurdokat is. Az Egység és Dzsihád tulajdonképpen egy a Husszein-diktatúrához hasonló, szunniták vezette iszlám köztársaság kikiáltásáért harcol. Mindezek „eredménye” a mozgalom kegyetlen, akár civilek, nők és gyerekek ellen is irányuló tevékenysége, melynek következtében sokkal több iraki vesztette életét, mint ahányan a tényleges háború során meghaltak.

Szervezet neve: Ansar al-Islam (Jund al-Islam)

Története: Az Ansar al-Islam az ezredforduló környékén vált jelentős terrorszervezetté Irakban. A szövetséges csapatok iraki intervenciójáig főleg kurd-ellenes akciókkal vétette észre magát a mozgalom (melynek tagjai is többségében kurd iszlámisták), 2003-ban azonban – hathatós al-Kaida ösztönzés és támogatás hatására – bekapcsolódott az Irakot felszabadítani akaró „szent dzsihádba”. Ennek következtében a kurdok helyett a szövetséges erők, valamint az iraki biztonsági szervek váltak az Ansar al-Islam fő célpontjaivá. A mozgalom az al-Kaida mellett szoros kapcsolatot tart fenn a Zarkavi vezette Egység és Dzsiháddal is. A közösen végrehajtott akciók mellett az eszközöket (fegyverek, kommunikációs rendszerek, stb.), a forrásokat (anyagi és humán jellegű), és magát a terrorista-infrastruktúrát (rejtek- és kiképzőhelyek, csempészútvonalak, információs bázisok, stb.) is közösen használják, vagyis tulajdonképpen egy nagy és összefonódott terrorszervezetet alkotnak. Az Ansar al-Islam az Egység és Dzsihádhoz hasonlóan szunnita iszlámista fundamentalista terrorszervezetnek tekinthető, mely a szélsőséges vallási értelmezéseket középpontba helyező, vahabita irányzatot követi. Természetesen ezen ideológiai közelség teszi lehetővé az al-Kaidával és az Egység és Dzsiháddal való szoros együttműködést, melynek célja az iraki állam tálib típusú átalakítása, ahol a Korán szó szerinti értelmezése lenne az alapja mindennek. Észak-Irak bizonyos részein, ahol az Ansar al-Islam ellenőrzése meglehetősen kiterjedt, már kialakultak ezen vahabita-tálib elvek szerint működő politikai és társadalmi rendszerek, melyek felszámolását elsődleges feladatának tekinti mind az új iraki kormány, mind a szövetséges erőket vezető amerikai parancsnokság.

Szervezet neve: Ansar al-Sunnah (A Tradíció Követőinek Hadserege)

Története: Az Ansar al-Sunnah az egyik legaktívabb és legbrutálisabb terrorszervezet Irakban, amelynek tagjai válogatás nélkül gyilkolnak katonákat és civileket egyaránt. Jelenleg hatvan merényletért okolható a mozgalom, melyekben összesen 500-an haltak meg és közel ezren sebesültek meg. Ezzel jelenleg a harmadik legvéresebb szervezet az Ansar al-Sunnah Irakban (Az Ansar al-Islam és az Egység és Dzsihád után). A mozgalom szunnita, dzsihádista, fundamentalista ideológiát vall, céljuk Irak iszlámizálása, a Korán szerinti állam- és társadalomszervezési elvek intézményesítése. Természetesen az Ansar al-Sunnah szoros kapcsolatban áll az Al-Kaidával és a jelentősebb iraki csoportokkal is. Ezen együttműködések biztosítják a szervezet fegyveres kapacitásbeli szükségleteit.

Szervezet neve: Iraki Iszlámhadsereg (al-Jaish al-Islami fi al-Iraq)

Története: Az Iraki Iszlámhadsereg, a releváns szunnita, fundamentalista, dzsihádista, al-Kaida-támogatta terrorszervezetek közé tartozik, mely legkevesebb harminc merényletet követett el – különböző célpontok ellen – az elmúlt három év során Irakban. A mozgalom radikális és kegyetlenül erőszakos ideológiát vall: minden külföldiben potenciális amerikai vagy Amerika-barát ellenséget lát, emellett a hirtelen hatalmi pozícióba került síitákat is brutálisan támadja. Az Iszlámhadsereg tehető felelőssé – csak néhány példát kiragadva – Enzo Baldoni olasz újságíró kivégzéséért, két francia tudósító elrablásáért, egy macedón sofőr kivégzéséért, több feltételezett iraki „kollaboráns” meggyilkolásáért, amerikai katonai egységek elleni tucatnyi támadásért, valamint több síita templom felrobbantásáért.
 
Szervezet neve:
Abu al-Abbas

Története: A szervezet 2004 augusztusában hívta fel magára a figyelmet, amikor is túszul ejtették James Brandon brit újságírót, akinek a szabadon engedéséért cserébe a szövetséges csapatok azonnali visszavonulását követelték a síiták szent városából, Nadzsafból. A mozgalom síita-iszlámista ideológiát vall, szoros kapcsolatot tart fenn a Muktada al-Szadr vezette Mahdi Síita Felkelő Hadsereggel, mely elsősorban Dél-Irakban, Bászrá környékén aktív. Az Abu al-Abbas elnevezés valószínűleg az abbaszid közösség első kalifátusának – Abu Al-Abbas as-Shaffah – nevéből származik. A mozgalom hivatalosan egyetlen akcióért sem vállalta a felelősséget, egyes szakértők szerint a szervezet mára teljesen összeolvadt a Mahdi Hadsereggel.

Szervezet neve: Abu Bakr al-Siddiq Fundamentalista Brigád

Története: Az Abu Bakr Brigád szintén nem tartozik az igazán releváns iraki terrorcsoportok közé. Összesen két akcióért vállalták a felellőséget: az egyikben egy lengyel újságírónőt raboltak el, akit később szabadon engedtek, a másik túszejtési akció áldozatait – egy török és egy iraki személyt – viszont kivégezték. A brigád által vallott alapideológiáról csak keveset lehet tudni, máig egyetlen tagját sem tartoztatták le a szervezetnek.
 
Szervezet neve: al-Ahwal Brigád

Története: Az al-Ahwal, hasonlóan a legtöbb szunnita iraki terrorcsoporthoz, az al-Kaida egyik sejtjének tekinthető. 2006-ban alapító szervezetként működött közre az Iraki Mudzsahedin Szúra Tanács létrehozásában, mely a harcoló szunnita csoportoknak egyfajta központi parancsnoksága. Az al-Ahwal több, főleg amerikai katonai célpontok elleni merényletért tehető felelőssé. 2005 decemberében, egy nagyszabású koalíciós offenzíva során a szervezet vezetőinek többségét likvidálták, a fegyverkészleteket felszámolták. Ennek következtében az al-Ahwal Brigád jelenleg inaktív, fegyvereseinek többsége más szunnita terrorcsoportokhoz pártolt át.

Szervezet neve: al-Bara bin Malek Mártírjainak Brigádja

Története: A szervezet valójában az Egység és Dzsihád speciális öngyilkos-mártír különítményének tekinthető, emiatt tényleges önállósága erőteljesen megkérdőjelezhető. A csoport névadójának számító al-Bara bin Malek egy középkori moszlim mártír harcos volt, aki saját élete feláldozásával védte meg közösségét. A brigád 2005 júniusától aktív. Első akciójuk során jordán vendégmunkásokat ejtettek túszul, akiket valószínűleg ki is végeztek később. A 2005. novemberi, Ámmánban végrehajtott szállodarobbantást, melyben hatvanan vesztették életüket, szintén a bin Malek Brigád követte el. Emellett több iraki öngyilkos-támadásért is okkal vádolható a szervezet, mely „eredményes tevékenységének” és al-Zarkavi halálának köszönhetően mostanság már közvetlen kapcsolatot tart fenn az al-Kaidával, így nem minden akció előtt köteles egyeztetni iraki „főnökeivel”.
 
Szervezet neve: al-Faruk Brigád

Története: A bagdadi központtal működő terrormozgalom legfőbb célja, hogy felszabadítsa az iraki fővárost az elnyomók és a hitetlenek uralma alól. A szervezet kommünikéje szerint dzsihádjukat mindaddig folytatják, amíg Bagdad – a béke városa – meg nem tisztul a betolakodók és áruló kiszolgálóik (az új iraki kormányzat és a rendvédelmi szervek) Allah- és iszlámellenes erkölcsi fertőjétől. Az al-Faruk egy szunnita fundamentalista mozgalom, mely a korábbi rendszer visszaállításért harcol a többi al-Kaidával rokonszenvező terrorszervezettel együtt. A brigád legsúlyosabb merényletét 2003 novemberében követte el, amikor hét spanyol katonát gyilkoltak meg. 2004 decembere óta egyetlen akciót sem vállalt magára a szervezet.
 
Szervezet neve: Ansar al-Jihad 

Története: Az Ansar al-Jihad nem tartozik a releváns iraki terrorcsoportok közé, azonban eddigi egyetlen akciójuk említést érdemel, hiszen az újonnan megválasztott iraki kormányfő, Ayad Allawi rokonait ejtették túszul, akiket végül váltságdíj fejében szabadon engedtek. Valójában a csoportot tekinthetjük egyszerű bűnbandának is, akik csak pénzt akartak szerezni, semmilyen ideológiai vagy elvi cél nem vezérelte őket. A 2004. novemberi túszejtés óta a szervezet passzív, ugyan honlapjukon több üzenettel is megfenyegették az új iraki kormányt és a koalíciós erőket, azonban eleddig egyetlen akcióért sem „jelentkeztek”.

Szervezet neve: Jaish Ansar al-Sunnah (Szunnita Hívők Hadserege)

Története: A szervezet nem keverendő össze az egyik legkegyetlenebb iraki terrorcsoporttal, az Ansar al-Sunnah-val, még ha nevük, ideológiájuk és céljuk tulajdonképpen azonosnak is tekinthető. A Jaish Ansar al-Sunnah eleddig egyetlen akcióért vállalta a felelősséget: 2004. szeptember 13-án három iraki kamionsofőrt raboltak el Bászrá környékén, akiket később ki is végeztek. Feltételezések szerint a mozgalom mára fuzionált más, jelentősebb szunnita terrorcsoportokkal.

Szervezet neve: al-Hásszán al-Basri imám Brigádja

Története: A dél-iraki, többségében síiták által lakott Bászrában székelő mozgalom az Irakban működő szunnita terrorszervezetek hálózatához tartozik, olyannyira, hogy egyes források szerint már ténylegesen is egyesült a korábban al-Zarkavi vezette Egység és Dzsiháddal. A brigád több kisebb robbantásért is vállalta a felelősséget, melyeknek nem volt halálos áldozatuk. 2005 februárjában azonban megtámadták az amerikaiak által is finanszírozott al-Hurra tévétársaság egyik riporterét, akit később négy éves gyermekével együtt kivégeztek.

Szervezet neve: Iraki Bosszúállók Szervezete (Kata’ib al-Tha’r al-Iraqi, al-Isawi Mártírbrigádja)

Története: A mozgalom 2005 januárjában került a figyelem középpontjába, amikor elrabolták az Iraki Demokratikus Keresztény Párt vezetőjét. Az Iraki Bosszúállók Szervezete nem tekinthető valódi, ideológiai elhivatottsággal rendelkező terrorcsoportnak, hiszen a túszukért cserébe csak pénzt kértek: először négy millió dollárt, majd pár hónappal később már csak annak a tizedét. Később – állítólag – ellenszolgáltatás nélkül szabadon bocsátották foglyukat. 2006 januárjában azonban újra lecsaptak, és egy amerikai riporternőt hurcoltak el (társát, egy iraki tolmácsot az akció helyén kivégezték). Márciusban Jill Carrollt is elengedték, a hivatalos jelentések szerint ismét csak a követelések teljesítése nélkül. 
 
Szervezet neve: Iraki Iszlám Dzsihád

Története: Az Iraki Iszlám Dzsihád – nevéből következően – a „Szent Háború” kötelező megvívásának ideológiáját vallja. A szervezet nem tartozik az igazán releváns iraki terrorcsoportok közé. Ugyan az Iraki Iszlám Dzsihád közvetlen felelősségét csak két akcióban ismerte el – az egyikben két amerikai állampolgárt végeztek ki (2004. december), a másikban pedig egy libanoni vendégmunkást (2005. január) –, azonban feltételezhetően több egyéb merényletben is részt vállalt már a mozgalom. A szervezet legutoljára akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor internetes oldalán merénylettel fenyegette meg az ország több egyetemét, mondván, a tanuló fiatalok közül sokan üdvözlik az iraki változásokat.

Szervezet neve: A Szent Harcosok Iszlám Mozgalma

Története: A szervezettel kapcsolatban ellentmondó információk láttak napvilágot. Az általános álláspont szerint a mozgalom valójában passzív, csupán egyetlen túszejtéssel vádolható, azonban foglyukat – a libanoni Muhammad Raadot – hamar szabadon engedték. Az ellenvélemény éppen a túsztól, Raadtól származik, akinek a beszámolója szerint elrablói több ártatlant is kivégeztek az idő alatt, míg őt fogva tartották.

Szervezet neve: Az Iszlám Harag Brigádja (Saraya al-Ghadhab al-Islami)

Története: A mozgalom leginkább túszejtési akciókkal hívta fel magára a figyelmet. Eleddig két támadás írható a Brigád számlájára, mindkét foglyukat később elengedték – valószínűleg váltságdíj fejében. A hivatalos jelentések alapján az Iszlám Harag Brigádja szoros kapcsolatban áll az al-Kaidaval és annak iraki támogatottjaival. Mivel a szervezet az egyik legproblémásabb körzet, Faludzsa térségében aktív, ezért okkal feltételezhető, hogy a Brigád fegyveresei több, a városban lezajló ütközetben is részt vettek.

Szervezet neve: Iszlám Ellenállók Brigádja

Története: Az Iszlám Ellenállók Brigádja is azon szervezetek közé tartozik, melyek főleg túszejtési merényletekkel fenyegetik a civil lakosságot Irakban. Két nagyszabású emberrablás írható eddig a brigád számlájára: 2004 szeptemberében egy kuvaiti társaság török dolgozóját rabolták el, 2005 januárjában pedig egy másik vállalat nyolc kínai vendégmunkását. A foglyokat később – valószínűsíthetően váltságdíj fejében – elengedték. Az Iszlám Ellenállók Brigádjának deklarált célja, hogy az ilyen és ehhez hasonló támadásokkal elijesszék a külföldieket az országból, egyúttal kivonulásra kényszerítsék az adott államok képviselőit, esetleg fegyvereseit. A szervezet azon kevesek közé tartozik, mely már a Husszein-rendszer ellen is merényletekkel lépett fel. 2003-ban az Iszlám Ellenállók 18 másik szervezettel együtt közös nyilatkozatot adott ki a Szent Dzsihád – vagyis Irak „felszabadítása” – megvívásának erkölcsi kötelezettségéről. Feltételezhetően a mozgalom tagja az al-Kaida támogatta szunnita, iszlámista, fundamentalista iraki terrorcsoportulásnak.

Szervezet neve: A Győzedelmes Közösség Serege (Jaish al-Taifa al-Mansoura - JTM)

Története: A 2003 májusában alakult JTM aktív tagja az al-Kaida-támogatta szunnita iraki terrorhálózatnak. A szervezet vezetőjeként számon tartott al-Hadzs Utman al-Iraki korábban az Ansar al-Sunnah mozgalomnak volt a tagja, emiatt több vélemény a JTM-et az Ansar al-Sunnah egyik speciális alegységének tartja. A sereg először 2004 májusában került a címlapra egy orosz állampolgár meggyilkolásával és két másik elrablásával, akiket egy héttel később sértetlenül elengedtek (hivatalosan nem történt váltságdíjfizetés). 2005 augusztusában a JTM gyilkos támadást hajtott végre egy síita mecset ellen az iraki fővárosban. A merényletben heten vesztették életüket és közel negyvenen sebesültek meg, azonban ennél sokkal súlyosabb következményekkel járt az akció után kialakult pánik, amikor is a fejvesztve menekülő tömeg közel 900 embert taposott halálra. A kaotikus eseménysorozat után közel ezer sebesült maradt a helyszínen. A JTM 2005. augusztusi merénylete heves, fegyveres síita-szunnita vallásközi konfrontációt idézett elő, melynek következményei a mai napig felbecsülhetetlenek. 2005 szeptemberében és decemberében a JTM több rakétatámadást intézett iraki kormányzati és rendőri célpontok ellen. A merényletekben ugyan senki sem halt meg, azonban az anyagi károkozás rendkívüli mértékű volt. A mozgalom alapító tagja az Iraki Mudzsahedin Szúra Tanácsnak (iraki szunnita terrorszervezetek központi parancsnoksága).   
 
Szervezet neve: Husszein imám Brigádja

Története: A Husszein imám Brigádja egy Irakban működő síita terrorszervezet, mely Husszein ibn Ali ibn Abi Talibról, Mohamed Próféta unokájáról kapta a nevét, aki népe védelmében halt mártírhalált Kerbalánál. A szervezet 2005 júliusában került a figyelem középpontjába, amikor egy hármas merényletsorozatban megöltek két brit állampolgárt, megsebesítették egy indiai delegátus több tagját, valamint a helyszínen lévő járókelők közül is többeket. Később a mozgalom felelősséget vállalt több olasz, román és brit katonák elleni orvtámadásért is (főleg út mentén elhelyezett bombákkal), melyeknek azonban nem volt halálos áldozatuk. Utoljára 2006 augusztusában egy iraki testvérpárral végeztek, akik a bászrái brit támaszponton dolgoztak fordítóként. A brigád folyamatos támadásokkal és megtorlásokkal fenyegeti az aktuális iraki kormány tagjait is, azonban síita alapideológiája miatt feltétel nélkül elutasítja a kormánnyal szemben hasonló állásponton lévő iraki szunnita terrorhálózat közeledését.

Szervezet neve: Jihad Pegah (Dzsihád Bázis)

Története: A Jihad Pegah egy Észak-Irakban működő kurd nacionalista iszlámista terrorszervezet, mely a szintén kurd Ansar al-Islamhoz hasonlóan azt az elképzelést vallja, hogy Irakban egy iszlám köztársaságot kell kialakítani, mely aztán megteremtené a lehetőségét a független iszlám kurd államnak is. Ezen gondolatmenet miatt a Jihad Pegah-t nem lehet klasszikus szeparatista szervezetnek tekinteni, mivel etnikai kötöttségénél sokkal fontosabb számára vallási fundamentalista küldetéstudata. Tevékenysége során szorosan együttműködik a többi iraki szunnita mozgalommal, sőt valószínűsíthetően még az al-Kaidával is. A Jihad Pegah deklarált ellenségeinek köre meglehetősen széles: a szervezet egyaránt támadja a kurd mérsékelteket (akik örömmel fogadták a Husszein-diktatúra bukását, mivel azóta szélesebb autonómiával bír Kurdisztán), a megszálló erőket és azok kiszolgálóit, az új iraki kormány tisztviselőit és rendvédelmi egységeit, valamint az iraki síitákat is.
 
Szervezet neve: Mahdi Hadsereg

Története: A Mahdi Hadsereg – a 2003-ban megindult szövetséges intervenció után – az egyik legrettegettebb terrorszervezet volt Dél-Irakban. A síita alapideológiájú mozgalom vezetőjeként elhíresült Muktada al-Sadr hosszú hónapokig az egyik legkeresettebb fegyveres imám volt harcra buzdító előadásai és felhívásai miatt. A többségi síiták és a kisebbségben lévő szunniták között elmérgesedő, vallási alapú konfrontálódás következtében a Mahdi Hadsereg felhagyott a szövetséges csapatok támadásával (mivel szükségük volt azok segítségére a síita tömegek védelmében). Az események ilyetén alakulását nagymértékben segítette elő a síiták kormányzati pozícióba kerülése is, mely korábban a Mahdi Hadsereg egyik távlati célja volt. Az általános választások, illetve az új iraki kormányzati struktúra felállta óta a mozgalom terrortevékenység szempontjából nézve passzívnak tekinthető, habár a megszállók azonnali és feltétel nélküli kivonására vonatkozó felhívásukat azóta is fenntartják.

Szervezet neve: Jaish al-Mujahideen (Mudzsahedin Hadsereg)

Története: A Mudzsahedin Hadsereg egy kis létszámú, azonban meglehetősen jól szervezett, bő anyagi és eszközforrásokkal rendelkező szunnita terrorszervezet, mely túszejtésekkel, kegyetlen kivégzésekkel és súlyos merényletekkel vált releváns veszélyforrássá. A mozgalom feltehetően a Husszein-rendszer volt Baath párti radikálisaiból, illetőleg illegalitásba kényszerülő titkosszolgálati és egyéb katonai múlttal bíró tagjaiból verbuválódott. Ideológiája szerint nacionalista, „felszabadítási célzatú”, a vallás csak a szunnita alapfilozófia szempontjából fontos. Mindezt jól bizonyítja az, hogy a Mudzsahedin Hadsereg – más motivációs elemekre hivatkozva – elutasította az al-Kaida közeledését, sőt még az Iraki Mudzsahedin Szúra Tanácsba (az iraki szunnita terrorszervezetek központi parancsnoksága) való belépést is. A mozgalom katonai felkészültségét igazolja a 2005 áprilisában végrehajtott aknavetős támadásuk, amikor is egy amerikai és fiji katonákat szállító helikoptert lőttek le (11 katona vesztette életét). Pár hónappal korábban egy amerikai magánbiztonsági cég tíz alkalmazottját ejtették túszul Bagdadban, közülük később nyolcat ki is végeztek. 

Szervezet neve: A Próféta Követőinek Hadserege (Jamaat Jund al-Sahaba)

Története: A Próféta Követőinek Hadserege egy extrém fanatista szunnita fundamentalista terrorszervezet, mely több rendkívül súlyos, síiták elleni merényletért tehető felelőssé. Ideológiája szerint szélsőséges vallási fanatista, mely a szunnita „igazhitűeket” kívánja megvédeni a zsidóktól és a keresztényektől, valamint az ő „szolgálatukban álló”, Allahot megszégyenítő síitáktól. A mozgalom először 2005. március 10-én egy síita temetési szertartáson hajtott végre öngyilkos támadást, melyben 53 gyászoló életét vesztette, és legalább százan megsebesültek. Tizenhét hónappal később egy hasonlóan súlyos merényletben 35-en haltak meg, amikor a szervezet egyik „önfeláldozó mártírja” felrobbantotta magát a Nadzsafi Ali imám mecset bejáratánál. Legkevesebb 122 személyt kellett korházba szállítani.
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Kazimierz Nowak
Kerékpárral és gyalog a fekete földrészen át
422 oldal
Ára: 3800 Ft

Meseszerű tájakon, festői vízesések mellett, füstölgő vulkánok tövében, a végtelen területet birodalmuknak tudó vadállatok megszámlálhatatlan csapatai közt, sivatagi homokon át, az úttalan szavannákon, a trópusi esőerdő benőtt ösvényein keresztül vezető nyomon halad előre fáradhatatlanul egy magányos utazó. Időnként megáll, felállítja gépét, és fénykép...

Szabó István
A mérhetetlen önkormányzati vagyon
158 oldal
Ára: 2400 Ft

A helyi önkormányzatok költségvetési szektoron kívüli szervezetek útján történő feladatellátása akkor is fontos marad, ha a túlzott decentralizáció ingája most a túlzott központosítás felé tart éppen. A kismonográfia célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az önkormányzati gazdálkodás költségvetésen kívüli szegmensére, ezen belül is az önkormányzati tulajdo...

Pap Norbert
Hungary, the Balkans and the Mediterranean
210 oldal
Ára: 3290 Ft

Throughout Hungarian history the Balkans has always been an ineludible reference point and seemingly this will remain so.
The land stretching from the current borders of Hungary to the former border of the Hungarian Kingdom features an intricate spatial texture which bears the marks of our former political, economic and social aspirations creating the most important reference space for u...