Könyveink


KOSÁR

db

166 oldal
Ára: 2500 Ft

FALUS ORSOLYA

ISPOTÁLYOS KERESZTES LOVAGRENDEK AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON

Az Árpád-korban a nomád időszakból fennmaradt családi-nemzetségi beteggondozó kötelezettségen túlmenően leginkább az egyház végzett ilyen jellegű tevékenységet szervezett keretek között. A betegek ápolásába a 1147 nyarától kezdődően egyes keresztes lovagrendek is bekapcsolódtak. A második keresztes háborúba induló hadak ugyanis ekkor vonultak át hazánkon. Közöttük számos templomos és johannita lovag is volt, akiket a király birtokadományokkal rendtartományok alapítására ösztönözött. Az adományokból a letelepített lovagrendek nem csak rendházakat, hanem esetenként ispotályokat, leprosoriumokat is létesítettek. A kizárólagosan, vagy kiegészítő jelleggel a betegek ápolását, gyógyítását célul kitűző lovagrendek közül hatot találunk, amelyek oklevelekkel bizonyíthatóan tartósan és nagy hatékonysággal voltak jelen a Magyar Királyságban az Árpád-korban: a Szent Lázár-, a Templomos-, a Szent János-, A Szent Antal-, a Szentélek-, valamint a magyar alapítású Szent István lovagrend. A könyv ezeket mutatja be a következő hipotézisek alapján: Az Árpád-kori Magyarországon a betegápoló keresztes lovagrendek, mint közhasznú non-profit szervezetek, vettek részt a betegek, munkaképtelenek ápolásában, gyógyításában. A betegápoló keresztes lovagrendek a szervezetüket a közhasznú cél elérése érdekében alakították ki, és rendelkeztek a közhasznú cél eléréséhez szükséges önálló vagyonnal. A betegápoló keresztes lovagrendek ezért a tevékenységükért az államhatalom gyakorlójától kedvezményekben, mentességekben is részesültek. A betegápoló keresztes lovagrendek közül voltak olyanok, amelyek az egészségügyi jellegű közszolgáltatáson túlmenően egyéb közhasznú tevékenységet is folytattak. Minél több féle közhasznú tevékenységet végzett egy betegápoló keresztes lovagrend, annál hasznosabbnak bizonyult az államhatalom számára. A közhasznú tevékenységek ellátása során az államhatalom gyakorlója által a részükre biztosított mentességek, kedvezmények igénybevétele során a betegápoló keresztes lovagrendek is követtek el visszaéléseket. A betegápoló keresztes lovagrendek tevékenysége hatással volt a környezetükben végbemenő társadalmi fejlődésre, a polgárosodásra. A közhasznú tevékenységek, valamint a szervezetük kialakításának jellege határozta meg azt, hogy melyik betegápoló keresztes lovagrend lett a társadalmi változások túlélője.

<<< Vissza a könyvekhez

Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Klemensits Péter
Páncélos háború Észak-Afrikában (1940–1943)
200 oldal
Ára: 2400 Ft

A háborús hadszínterek közül mindig is az észak-afrikai volt a legkülönlegesebb, különösen az európaiak számára. Az ókori titkok, a hatalmas ismeretlen, a kietlen sivatagok, a kutatók és a hadtörténet rajongók figyelmét is felkeltették az évek során, korántsem véletlenül. A második világháború során olyan parancsnokok szereztek maguknak hírnevet ezen a hadszínt...

Ernesto Frers
A Birodalom hóhérainak nyomában
166 oldal
Ára: 2400 Ft

A Harmadik Birodalom hóhérai, a holokauszt végrehajtói és akik megbosszulták az áldozatokat.

Auschwitz, Treblinka, Mauthausen… Helyszínek, nevek, melyek örökre bevésődtek közös emlékezetünkbe. Férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és szállították különböző megsemmisítő táborokba. Már nem embe...

Gantner Péter
Magyar diplomaták küzdelme a párizsi békekonferencián
156 oldal
Ára: 2500 Ft

 A második világháborúban Magyarország – az első világháborúhoz hasonlóan – újból a rossz, a vesztes oldalon állt. A büntetés nem is maradt el. A győztesek – bár sokan úgy gondolták, hogy egy igazságos világrendet hoznak létre – nagy csalódást okoztak. Saját érdekeik alapján bosszút álltak. Az igazságos világrend helyett a veszteseket megbüntett...