Szociológia

Bevándorlók hazánkban

Makki Marie-Rose
Hazánk a bevándorlás tekintetében a határon túli magyaroknak jelent leginkább célországot, akiknek a magyarországi beilleszkedése többnyire probléma-mentesnek mondható. Más etnikumok, így a kínaiak vagy az arabok várhatóan a közeljövőben sem fognak akkora csoportot képviselni, ami nálunk komoly társadalmi feszültségek kiváltója lehetne.

A beilleszkedés sikeressége a magyar ajkú bevándorlók között
Forrás: KSH NKI

A bevándorláskérdés Magyarországon igen speciális, a nyugat-európaitól teljesen eltérő jellegzetességekkel bíró jelenség – erősítette meg kérdésünkre Gödri Irén szociológus. A hazánkban élő 142 ezer külföldi állampolgár mintegy 70 százaléka a szomszédos országokból érkezett, és e csoport 90 százaléka magyar anyanyelvű a KSH NKI 2002-es vizsgálata szerint. Még ennél is jelentősebb a szomszédos országbeliek aránya a magyar állampolgárságot megszerzők körében. A gazdasági mutatók mellett többek között a nyelv is meghatározó tényező egy ország szívóerejében, így a jövőben is kevésbé valószín?síthető nálunk a más nemzetiségű bevándorlók arányának számottevő növekedése. Más a helyzet a volt gyarmattartó országokban, ahol a nyelvi közösségtől eltekintve a fogadó országokétól élesen eltérő kultúrájú, vallású emberek alkotják a bevándorlók csoportjait. 
A szomszédos országokból bevándorló magyarok többsége Magyarországon itthon érzi magát. Közel 82 százalékuk érzi úgy, hogy beilleszkedett, függetlenül attól, hogy 60 százalék tapasztalta meg már azt, hogy idegennek nézik. Bár a magyar társadalom körében tapasztalható idegenellenesség európai viszonylatban is számottevő, a magyar ajkú migránsokkal szembeni távolságtartást semmiképp sem lehet például a romaellenességgel egy lapon említeni. Tapasztalatok szerint a másfajta etnikumok tudnak leginkább ellenérzést kelteni.
A szociológus szerint az erdélyi "fekete" munkavállalókról számszerűen nem sokat lehet tudni, ők rendkívül kiszolgáltatott helyzetű és nehezen elérhető csoportot alkotnak. Körükben nyilván sokkal több a negatív magyarországi tapasztalat. A magyar ajkú legális bevándorlók összességében elégedettebbek lettek helyzetükkel, mióta áttelepültek, munkaerőpiaci beilleszkedésük sikeresnek mondható, és a magyar népességnél is jobb közérzet jellemzi őket.
Az nem valószínű, hogy a kettős állampolgárságról szóló legutóbbi népszavazásnak bármilyen visszatartó hatása lenne a magyar ajkúak bevándorlására, ennél sokkal személyesebb okok motiválják az áttelepülést. Készült előzetes felmérés az erdélyi magyarok körében arról, hogy amennyiben nálunk megszavazták volna a kettős állampolgárságot, az menynyiben befolyásolta volna a migrációs potenciált. Kiderült: akik tervezték a kivándorlást, azok nagy arányban elálltak volna szándékuktól, ha a memorandumon ellenkező eredmény született volna. 
A demográfusok szerint komoly tartalék rejlik a határainkon túl élő magyar nemzetiségűek jövőbeli "hazatelepülésében". Egyes számítások szerint a környező országokból 2050-ig mintegy egymillió ember letelepedése várható nálunk, akiknek döntő többsége magyar nemzetiségű lesz. Ezzel lényegében lezárul a Trianonban elcsatolt országok magyar lakosságának hazatelepülése. A Magyarország és a környező országok magyar közösségei között meglévő kapcsolathálók fontos szerepet játszanak abban, hogy a magyarországi bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá válik. 
A letelepedés fő indítékát a fiatalabbaknál inkább egzisztenciális problémák, munkavállalás, tanulás jelentik, az idősebbeknél, különösen az ötvenöt év fölöttieknél viszont a családegyesítés. Ezen túlmenően az etnikai elem, a magyarságtudat, valamint a gyerekek jövőjének biztosítása játszik fontos szerepet a bevándorlásban. 
Évente körülbelül húsz ezerre tehető hazánkban a bevándorlók létszáma. A magyar állampolgárságot kérők többnyire magyar nemzetiségűek, átlagéletkoruk harmincöt év, a nemek aránya nagyjából kiegyensúlyozott, családi állapotuk szerint főleg egyedülállók és családosak, zömükben középfokú végzettségűek, de aránylag sok a felsőfokú végzettségű is, és kevés az általános iskolai végzettségű. Elsősorban Budapesten, Pest megyében, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek.

Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Ernesto Frers
A Birodalom hóhérainak nyomában
166 oldal
Ára: 2400 Ft

A Harmadik Birodalom hóhérai, a holokauszt végrehajtói és akik megbosszulták az áldozatokat.

Auschwitz, Treblinka, Mauthausen… Helyszínek, nevek, melyek örökre bevésődtek közös emlékezetünkbe. Férfiakat, nőket és gyermekeket hurcoltak el otthonaikból, zsúfolták őket marhavagonokba, és szállították különböző megsemmisítő táborokba. Már nem embe...

Turóczi Ildikó
Buen Camino - Jó utat!
152 oldal
Ára: 2000 Ft

A Buen Camino utazás Spanyolországban, 800 kilométeren át, végig a lélek rejtett ösvényein. A testet és lelket egyaránt próbára tevő Út gondolatok és érzések tárháza. Camino, Út, Élet.

Kevés őszintébb, hitelesebb és sodróbb erejű könyvet olvashat manapság az ember önmagáról, a bennünk levő „ismeretlen” Én felé vezető útról, szeretet...

Szabó Gábor
Modern politikai eszmék, ideológiák
66 oldal
Ára: 1000 Ft

A közszférában hivatásukat majdan gyakorlók óhatatlanul találkoznak az államhatalom céljaival, a politikai, társadalmi és gazdasági konfliktusokra adott válaszaival. Minden ilyen célkitűzés és szándék akarva-akaratlanul a politikai eszmék világába visz bennünket. Éppen ezért látszik fontosnak, hogy a hallgatók a napjainkban gyakran tapasztalható eszmei kavalkádban k...