A jogi szakirodalomban közismert tény, hogy 1687-et követően a hitbizomány idegen eredetű jogintézményként ágyazódott be a magyar jogba. Ezzel összefüggésben azonban számos kérdés vetődött fel. Vajon egy, a magyar nemesség számára teljesen ismeretlen jogintézmény törvényben rögzítése történt meg az 1687:9 tc.-kel? Avagy voltak ennek a jogintézménynek szokásjogi előzményei? Kik voltak azok, az országos politikában is jelentős személyek, akik ennek a jogintézménynek az előnyeit élvezték? Kik, hogyan és mire alapítottak elsőként hitbizományt Magyarországon? Mit jelent ez a jogintézmény egyáltalán?
A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ a koraújkori családi forrásanyagok feldolgozása alapján, fókuszban a Erdődy, Thurzó, Szirmay, Pálffy, Zichy és Esterházy családdal.